Gondolkodjunk együtt a felfüggesztett
ingatlanalapok tanulságain!
Ijesztő szakadék tátong a "hivatalos" közlések és a "piaci pletykák" világa között, és még félelmetesebb a sajtó cinkos hallgatása, az érintettek hangjának elfojtása.
Lesznek-e a közeljövőben bankcsődök Magyarországon? Nem tudom, majd meglátjuk. Csak azért aggódom, vajon mennyire (nem) vagyunk felkészülve egy ilyen eseményre, hiszen az ingatlanalapokkal történtekből annyi mindenképpen kiderült, hogy a "pillangó szárnya" bárhol bármikor megrebbenhet, elindítva egy lavinát, ami könnyen maga alá temetheti az egész pénzügyi rendszert. A pánik legfontosabb jellemzője, hogy nem magyarázható meg pusztán racionális szinten.
Éppen a felkészülés érdekében kellene többet gondolkodnunk közösen arról, hogy mi az a legrosszabb, ami bekövetkezhet, és mi lesz, ha... Ehhez pedig az kellene, hogy többet, és főként bátrabban, nyíltabban, őszintébben beszélgetnénk a tanulságokról, mi fogyasztók, akik képviseletében írok, és "ők", a bankok, a felügyelet, független elemzől (vannak egyáltalán ilyenek?) arról, hogy mi a tanulsága a nyílt végű ingatlanalapok esetének.
Ennek sajnos nem sok jele van, a média - nagyon kevés kivétellel* - csak szó szerint ismételgeti a "szervek" hivatalos álláspontját, elfelejt kérdezni, rámutatni az ellentmondásokra, hazugságokra, pl. a felügyelet vezetőjének azon állítására, hogy "nem likviditási gondok vezettek a felfüggesztéshez". A média súlyos mulasztása, hogy elfelejtette leleplezni és számon kérni a nyilvánvaló bűnbakképzést, amelynek tárgya természetesen a "tájékozatlan" fogyasztó. A tényfeltárást már nem is említem, ez a műfaj mintha kihalófélben lenne kis hazánkban, pedig ha valamikor, akkor most, ebben az ügyben lenne a legnagyobb szükség rá. Nem csak a százezer érintett és a százmilliók miatt, hanem mert az eset szépen kihozta bankok és a felügyelet összejátszását, hatalommal való visszaélését, cinkos, összekacsintó hallgatását, a közvélemény tudatos félrevezetését is. Az egész rendszer alkalmatlanságát arra, hogy éretten és felkészülten reagáljon gyorsan kirobbanó, de egyáltalán nem előjelek nélküli helyzetekre.
Több mint egy hónapja foglalkozom a témával és mondhatom, nincs olyan a neten, ami e témában elérhető és ne olvastam volna el. Fórumokon, blogokon vitakoztam sokakkal, "bizalmasan" levelezek pár hozzértővel, és mondhatom, elkeserítő, hogy mennyire sikerült "megvezetni" a közvéleményt. A pénzügyi felügyelet és a bankok úgyszólván semmit sem tettek azért, hogy a tájékozatlanságunk csökkenjen, sőt, ha lehet, ma rosszabb a helyzet, mint az ingatlanalapok balhéjának kitörése előtt volt. Sikerült az emberek tömegeivel elhitetni, hogy a felfüggesztés a "befektetők érdekében" történt, és azt is, hogy ennek fő oka az, hogy a befektetők "nem ismerték fel", hogy az ingatlan az egy hosszútávú befektetés. (Frászt! A befektetők egy része ment a jobb banki kamatok után, nem igaz?)
Szegény, "tudatlan" emberek! De mit lehet mondani a pénzügyi, bankos szakemberekről? Ők is "tájékozatlanok" voltak, amikor azonnal visszaváltható termékként adták el az ingatlanjegyeket? A bankok sem ismereték volna fel, hogy az ingatlanok nem adhatók el azonnal? A felügyelet is "tájékozatlan" volt, amikor ezeket a kondiciókat jóváhagyta? Elk...k elvtársak, aztán rákenjük a dolgozókra?
Hogy is van ez? Nem tűnt fel senkinek, hogy a hivatalos kommunikáció fordítva ültet rá a lóra mindannyiunkat? Senkinek sem szúrt szemet, hogy a befektetőktől most "törvényesen" kérnek kamatot a saját pénzük után? Végiggondolta, elemezte is valaki a mainstream médiában, hogy milyen lépéseken át, hogyan és miért alakult ki ez a tulajdonképpen alkotmánysértő helyzet?
Siralmas, hogy semmit nem tudunk például a tőkepiaci törvény módosításának körülményeiről, csak azt tudjuk, hogy rekordsebességgel, lényegében tárgyalás és vita nélkül sikerült összehozni a felfüggesztés ideje alatt. Következmények? Háttér? Elemzés? A három parlamenti ellenszavazat oka? Nulla. Nulla!!
Kiderült például, ugye, hogy nem az összes, hanem csupán 2 ilyen alappal volt komoly gond, mégis az összeset felfüggesztették. Hogy miért? Lekaparva a lakkot a hivatalos közlésekről alatta azt a megfontást találjuk, hogy a felügyelet megijedt, nehogy a "zemberek" megrohanják a bankokat és a nagy pánikban visszaváltsák azokat a jegyeket is, amelyeknek semmi bajuk sem volt. Tessék mondani, ezzel a logikával majd az összes bankot bezárják, ha egyikkel vagy másikkal baj lesz? Hogy lehet, könyörgöm, hogy ezt a kérdést soha senki nem tette fel azokon a komoly sajtótájékoztatókon és legalább a szaklapokban? Az biztosan rendben van, hogy a "német példát" - vagyis hogy ott is éppen felfüggesztésekre került sor - a döntéshozók mintegy felmentésként hozzák fel, gondosan elhallgatva, hogy ott nem az összeset, hanem csak azokat korlátozták, amelyek valóban vészhelyzetbe kerültek?
Milyen törvényi alapja volt annak, árulják már el, hogy a piac egészséges szereplőit is romboló intézkedést hozzanak? Nem lett volna jobb megoldás a szelektiv felfüggesztéssel éppen arra felhívni a közvélemény figyelmét, hogy ezek az alapok messze nem egyformák és hogy a választás során is érdemes alaposabban összehasonlítani azokat? Nem az lett volna hasznosabb a bankrendszer iránti bizalom megőrzéséhez, ha nem "szétkenik" a büdöset, hanem a felügyelet segít szétválasztani a piac - egyszerűen fogalmazva - jobb és rosszabb szereplőit? Nem az lett olna inkább célszerű a "befektetők érdekében", hogy ne egy egész befektetési "műfaj" kerüljön rossz fénybe, hanem csak azok "szenvedjenek", amelyek valamilyen oknál fogva nem lettek volna képesek visszaváltási kötelezettségeik teljesítésére?
Minden jel arra mutat, hogy a felfüggesztés, mint "megoldás" csupán egy-két nagyhatalmú bank érdekeit szolgálta a kisebbekkel, és a banki háttérrel nem rendelkező piaci szereplőkkel szemben. Úgy tűnik, november első napjaiban nem érvényesültek a tiszta verseny alapelvei, és az állami beavatkozás - legalábbis azon a módon, ahogy ez lezajlott - számos versenyjogi és fogyasztóvédelmi problémát vet fel, amelyeket először ki kellene végre mondani, nyilvánosan is, hogy aztán hozzáférjünk azokhoz a tanulságokhoz, amelyek alapján változásokat lehet hozni a pénzügyi rendszerekben, nem mellékesen a törvényesség, az alkotmányosság és a jogállamiság megőrzése érdekében. Vagy az rendben van, hogy a bankok állami segítséggel, azaz a felügyelet "ajánlására" szerződést szegnek az ügyfeleikkel szemben? Biztosak lehetünk abban ezek után, hogy az erre hivatott felügyelet majd célszerűen és jogszerűen jár el, ha majd - ne adj Isten - valamelyik bankunk bajba kerül?
Ijesztő mértékű szakadék tátong a hivatalos közlések és a valóságos események között! Csak még egy példa: nyoma sincs a cikkekben annak a ténynek, hogy a szakma, a piac szereplőinek többsége, maguk az érintett alapok is megdöbbenéssel fogadták a váratlan felfüggesztést. (Egyedül az Erste tiltakozott közleményében, az MNB sem értett egyet a döntéssel, de ez utóbbi főszereplő érveit, indokait sehol sem találni.)
Gondolkodjunk együtt! Az ingatlanalapok ügye akár jótékony oltás is lehetne, amely védettebbé felkészültebbé tehetne minket, ha levonnánk annak minden tanulságát. Egyedül ezt nem tehetem, ám kiáltozni, kongatni azt a bizonyos vészharangot, nos, ezt valami oknál fogva kötelességemnek érzem.
Nem félreérteni! Nem elsősorban a bankrendszer miatt aggódom, hanem mindannyiunk, a "széles közvélemény" megvezettetése, szinte teljes felkészületlensége és ennélfogva teljes kiszolgáltatottsága okán kiabálok.
KÖSZ! - Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége
