erdekvedelem

KÉRDÉSEK A VERSENYHIVATAL RÉSZÉRE
AZ INGATLANALAPOK BEFAGYASZTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

Kedves Tóth Ágnes!

Véleményünk szerint érdemes lenne megvizsgálni versenyjogi szempontból, hogy a PSZÁF november 7-i határozata, és ennek nyomán a bankok/alapkezelők magatartása megfelelt-e a versenyjogi, az akkor érvényben lévő pénzpiaci és fogyasztóvédelmi szabályoknak, különös tekintettel arra, hogy az intézkedés indoklása ellentmondást mutat az érvényben lévő pénzpiaci törvénnyelkel. Megitélésünk szerint a PSZÁF-nek nem lett volna joga azokat az alapokat is felfüggeszteni, amelyek ezt nem kérték és amelyeknek nem voltak likviditási problémái. A pénzpiaci törvény erre vonatkozó passzusában nem találtunk olyan lehetséges indokot, amelyek alapján a felfüggesztés megtörténhetett volna. (A sajtóban félrevezető módon a német gyakorlatot hozták fel példaként, azt következetesen elhallgatva, hogy ott nem az összes ingatlanalap, hanem csak egyes alapok felfügesztése történt meg.)

Az ellentmondást jól mutatja, hogy a mai napon megjelent sajtóközlemények szerint 2 alapot 180 napra (pontosabban banki napra) felfüggesztette a PSZÁF. De a többit most nem függesztették fel - nagyon helyesen!

Végül szeretnénk megtudni, hogy minden tekintetben megfelelő, a törvényekben előírt tájékoztatást adtak-e az alapkezelők és a felügyeleti szerv a befektetőknek?

Nem ellentétes-e például a befektetők és a közvélemény teljes körű és érthető tájékoztatás követelményével az a gyakorlat, hogy 10 napról, 90 napról, most 180 napról beszélnek, elhallgatva, hogy ezek banki napok. Igy például a ma közzétett 2 alap 180 napos - a sajtóban fél éves - közlései helyesen 9 hónapot jelentenek.

Korábbi levelezésünkre utalva, engedje meg, hogy tájékoztassam arról, hogy a banktitok és a befektetők érdekvédelme érdekében kizárólag az interneten, anonim módon működünk. Igy arra kérem, hogy anonim, de nyilvános, közérdekű bejelentésünket ennek ellenére szíveskedjék elfogadni és a szükség versenyhivatali vizsgálatot lefolytatni, különös tekintettel a befektetők fogyasztóvédelmi szempontjaira.

E levelet, és természetesen az Ön válaszát is (ha megérkezik), internetes oldalunkon közzéteszem. (www.erdekvedelem.nolblog.hu)

Válaszát várva szivélyes üdvözlettel:
KÖSZ - Károsultak Érdekvédelmi Szövetsége

Tisztelt  "A Joggal a Jogállamiságért Egyesület"

Kedves Dr. Lánczos Veronika elnökasszony!

Kérem sziveskedjenek segiteni abban, hogy jogi szakértőt és képviseletet kapjunk, mint az ingatlanalapok - alighanem többszörösen jogsértő - bevezetésével a károsultak elszenvedtek. A legsürgősebb, hogy a PSZÁF november 7-i határozatát, valamint a Tőkepiaci törvény megváltoztatásának módját, az alapkezelőkkel szemben a saját szabályzatukkal ellentétes módon zajlott szerződés-módosítást és a megfelelő tájékoztatás és döntéselőkészítés hiányát megtámadjuk. Persze nem tudom pontosan, mit lehet, mit nem, nem vagyok jogász, éppen ezért fordulok most Önökhöz jogi tanácsért és remélhetőleg segítségért..

A részletekről honlapunkon (www.erdekvedelem.nolblog.hu) tájékozódhat, a mai bejegyzés éppen összefoglalja egyik társunk véleményét és a benne rejlő lényeget: egy szakértők szerint eleve problémás befektetési forma "csődjének" összes anyagi következményét a félrevezetett kisbefektetők nyakába varrják a bankok.

A befektetőknek bármikor, azonnal visszaváltható pénzügyi terméket adtak el. Ha ma valaki kéri a befektetett pénzét, akkor most a pénzügyi piac érintétt összes szereplője egymással ügyesen összejátszva úgy intézte, hogy azt csak 2009. áprilisában kaphatja vissza, ráadásul az akkori (ismeretlen) értéken. (Akiknek az eddig aznap vissszaváltott pénz helyett most néhány nagylelkű bank kedvezményes hitelt kinál "segítségként".)

A felfüggesztés 10 (munka) napja alatt sürgősséggel, tárgyalás nélkül bevezetett törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy az alapok működése akár 180 (munka)napra is felfügeszthető vagy zárt alappá alakítható. Nem számoltam ki, ez nem félév, a 90 nap nem 3 hónap, az intézmények kommunikációja tehát ezen a téren is félrevezető.

Bár a pórul járt befektetőt (kb. 100.000 ember) bizalmának megszerzése érdekében anonim módion, 100%-ig az interneten szerveződünk, minden kommunikációnk nyílt. Igy ezt a levelet is közzéteszem, meg a válaszukat is közölni szeretném oldalunkon, kivéve, ha nem jelzi, hogy azok az ügy érdekében fontos bizalmas információkat tartalmaznak.

(Itt jegyzem meg, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyelőre nem válaszolt sürgős nyílt levelemre, és ahogy olvastam, eree csak 30 napon belül köteles - amikor már kicsúszunk a határidőből.)

Úgy érzem, sok olyan általános ellentmondás is van az egész üggyel kapcsolatban, amely közérdekű, azaz például érinti azt a tényt is hogy bankok ügyfeleinek - eddigi tudásom szerint - semmiféle intézményes érdekvédelme (fogyasztóvédelme) nem létezik Magyarországon.

Sürgős válaszátt várva üdvözlettel:
A kezdeményező

Ui. Levelem természetesen nem bizalmas, ellenkezőleg nyílt levél, és ha azt bárhová (akár médiának vagy jogi szakértőknek) továbbítani szeretné, hálásan megköszönném. Elnézést kérem a bulváros címért, de most ebben a szakaszban a figyelmet kell felhívnunk magára a kezdeményezésre is, mivel egyelőre a hivatalos média sem siet - sajnos - a segítségünkre.

--
KÖSZ - Károsultak Önsegítő Szövetsége
www.erdekvedelem.nolblog.hu

Részletek a blogon: www.erdekvedelem.nolblog.hu

Megszivtad az ingatlanalapokkal? Eleged van, hogy kihasználnak a bankok és hogy nincs érdekvédelem vagy fogyasztóvédelem Magyarországon a pánzintézetek ügyfeleinek?
Hozzá akarsz jutni a pénzedhez? Hajlandó vagy tenni is valamit, nem csak siránkozni?
Ha bármelyik kérdésre IGEN a válaszod, ez a fórum Neked szól:

A KÖSZ fóruma.

Ird meg a történeted! (A fórumon és a blogon hozzászólásként, vagy emailen is megteheted.)

Ha ismersz érintettet, küldd el neki!

Ha bármilyen módon segjteni tudsz abban, hogy a kezdeményezés minél több érintetthez eljusson, kérdezd meg magadtól: Én mit tehetek? Ha értelmes válasz érkezik belülről, tedd meg!

Privát, anonim kérdések és jelentkezés emailen itt!

Ha megengedítek összefoglalom - remélem röviden - az ingatlanalapokkkal kapcsolatos eseményeket, ahogy én látom, kicsit megpróbálva a sorok mögé is nézni.

Ezen alapok döntő többsége banki befektetési alap, azaz formailag, jogilag elkülönülve, de tulajdonviszonyilag, müködésileg egyértelműen egy anyabankhoz kapcsolódva funkcionálnak. Az ügyfél-bank reláció szempontjából az ingatlanbefektetési jegy egy pénzügyi, banki termék. Ezt a terméket a bank értékesíti az ügyfeleinek, általában az anyabank neve fémjelzi a befektetési alapot, sugalmazva azon biztonságot, hogy a bank termékébe fekteted a pénzed, a bank befektetési szakemberei gondozzák a megtakarításodat és a kifizetéséért a bank helytáll. (Ez természetesen a kisebb alapokra, ami nem banki hátterű, nem áll.)

Az elmúlt időszakban az ingatlanbefektetési alapok növekvő népszerűségnek örvendtek kis hazánkban. (amibe természetesen a kamatadó jócskán besegített). Hozamuk a banki betétek hozamával azonos szinten leledztek (nagyot tévednek azon hozzászólok, akik kellő jóindulattal kaszálásról vizionálnak), a betétekhez képesti előnyük abban rejlett, hogy azonnal hozzáférhető volt a befektetett pénz (T+2 nap, alapok alapjánál még aznap).

Sikerült is az alapkezelőknek tetemes forrást összegyűjteniük, (mégegyszer hangsúlyozom a kondiciók = azonnali visszaváltás miatt!!) , a bankok és a kapcsolódó intézmények délceg tartással, elégedett mosollyal az arcukon a befektetési jegyek, ezen belül az ingatlanbefektetési jegyek elsöprő térnyeréséről regéltek. A jövőt dimenzionáló grafikonokon a 2010-re befektetési alapokban örzött megtakarítások görbéje surolta a csillagos eget.

Az első viharfelhők a tengerentúlról érkeztek. Az amerikai ingatlanpiaci hírek hatására azon kisbefektetők, akiknek szótárában az ingatlan kifejezés immáron elviselhetetlen kockázatot jelentett, valószínűleg kiléptek a magyarországi ing.bef. alapokból (de ezen döntésnek racionális háttere nem volt). De ők nagyon kevesen voltak. A magyarországii eseményeknek az amerikai ingatlanlufihoz sok köze nincs.

Magyarországon az ingatlanalapok körüli lavinát a nagy mértékű kamatemelés indította el. Ezzel a lépéssel az ingatlanalapok, mint megtakarítási forma, elvesztették a versenyképességűket a többi banki-pénzpiaci termékkel szemben.

A kisbefektetők (és itt fontos megjegyezni, hogy az ingatlanbefektetési jegyek tulajdonosai döntő többségben magyar kisbefektetők, nem pedig külföldi intézményi vagy kisbefektetők, akik az ország megitélésének közelmúltban bekövetkezett változása miatt kimenekítették Mo-ról a befektetéseiket) pedig szerintem teljes mértékben el nem itélhető módon kivonták befektetéseiket a már nem versenyképes alapokból azon játékszabályok alapján, amelyeket a bankok/befektetésialapok + felügyeleti szervek kreáltak a termék létrehozásakor. Az alapokból kivont pénz nem hagyta el az országot, az esetek többségében még magát a bankot sem, hiszen nem tőkekivonás történt, hanem tőkeátcsoportosítás egyik banki termékből a másikba vándorolt a megtakarítás. Tehát bármily logikátlan is, de a bank saját maga teremtette meg egyik termékével egy másik terméke konkurenciáját.

És innentől kezdődik a tragikomédia tipikus magyar változata:

Októberben már a szakemberek számára is világossá vált, hogy az ingatlanalapok müködésést szabályozó rendszer/törvényi háttér csak egy irányba müködik. Nincs B terv. A törvény nem rendelkezik arról, mit kell-lehet tenni baj esetén. Csak egy irányba müködik az egész rendszer, amíg befektetik a pénzt. (Azért ne felejtsük el, itt nem egy Bt. stratégiai terveiről beszélünk, hanem egy 600 milliárdos pénzügyi rendszer szabályzó rendszeréről. Amelyet az elmúlt időkig nem volt idő átgondolni!)

És elindult a tűzoltás, a rá jellemző kapkodással és információs furcsaságokkal.

Amikor két alap likviditási gondba került - és ezt filmes dramaturgia szerint nevezzük a 24 óra utáni órának - a PSZÁF élve egyetlen törvény adta lehetőségével huszáros mozdulattal felfüggesztette az összes alapot. Kommunikálva: hogy a befektetőknek legyen elegendő idejük megismerni a befektetés sajátosságait, stb. + hogy megvédje őket saját maguktól. Ez az az indok, amit egy a müködés szabályainak engedélyezésével/felügyeletével megbizott szervnek nem szabadna kiejtenie a száján. Azért ne 100.000 befektetőtől várjuk el, hogy nőjjön fel a feladathoz és viselkedjen megfontolt befektetési szakemberként, alázattal képviselve a befektetési alapok érdekeit, a szabályzórendszer legyen olyan, hogy a 100.000 emberi tulajdonságokkal felruházott ember (vagyis saját érdekeit szem előtt tartó -ami normális, azonkívül elejétől fogva kiszámítható emberi reakció) ne tudja felborítani az alapok müködését, mert az olyan korrektül le van szabályozva.

A befektetők kapzsiságára hivatkozó kommunikáció erőteljesen megjelent a felfüggesztés két hetében a médiában feltűnt befektetési szakemberek szájából és érdekes módon még itt a blogban is feltünik.

Nem vagyok a hasonlatok embere, de ez olyan, mintha kirakna az óvónéni 20 gyerek elé tíz darab csokit és azt mondaná, vegyetek. Tíz vesz belőle, a másik tíznek nem jut. Az óvónéni meg kiáll középre és a szemére hányja a gyerekeknek mekkora hülyék. Ha mindenki csak fél táblát vett volna akkor, jutott volna mindenkinek. Ki a történetben a hülye, ki állt a helyzet magaslatán, ki cselekedett a a tőle elvárható megfontolsággal: az óvónéni vagy a gyerekek? De ez lehet hogy nem volt a legtalálóbb hasonlat.

Visszakanyarodva: A felfüggesztés alatti két hétben a befektetés jellegét a befektetők számára elmagyarázó kísérletre még csak próbálkozás szinten sem került sor. Hiszen nem is ez volt a cél, ez csak a kommunikációs maszlag volt a történetben. Elég gyorsan napvilágot látott, hogy már a felfüggesztés előtti héten is gőzerővel folyt az alapok törvényi szabályozását módosító rendelet megvitatása. Amelyet aztán rapid gyorsasággal el is fogadtak, hozzácsaptak valamelyik célegyenesben várakozó csomaghoz, hogy a felfüggesztés lejárta előtt életbe léphessen.

És egyben kötelezték a bankokat, legalábbis ők ebben a kérdésben megbújnak a PSZÁF háta mögött, hogy vezessék be az általatok is ismert változásokat a jegyek forgalmazásában. Azonnal, a kezelési szabályzat egyoldalú módosításával, sőt annak rendkivüli közzétételi kötelezettségének ellentmondva, PSZÁF rendeletre hivatkozva.

Így most már szabályozott keretek között kerülhet sor a temetésre. Az alapok az új szabályozás szerint emberi fogyasztásra alkalmatlanok, ilyen kondiciókkal élő ember már nem fog beszállni. Innen már csak kiszállni lehet, amit innentől kezdve mindenki a vérmérséklete szerint fog megtenni. Mindenki kényszerpályán mozog, az egyetlen piaci résztvevő, aki meg tehetne valamit, még nem érzi át a döntése súlyát.

Mire is gondolok?

Elnézést ha ismétlem önmagam, ez a termék számomra egy likvid banki megtakarítási forma, (amely természetesen ki van téve az ingatlanok, mint befektetési eszköz árfolyammozgásának, de az árfolyam még stabil, nem ez a probléma gyökere). Így lett pozicionálva a piacon így adták el nekem a bankban. Nem nevesincs cégek kétes ajánlatainak, extra profitot ígérő mézesmázos igéreteinek bedőlt kisbefektető vagyok (tehát nem Globex, Baumag, Pilis Invest szindrómáról van szó, az ezekkel való összehasonlítás gyökeresen téves), tudatában vagyok az egyes befektetési formák kockázatának (itt utalok azokra, akik az öreg a részvényen még többet lehet bukni mélységben vélik látni a problémát), hanem a bankomban, a bankom nevét viselő, a bank által likvidnek és alacsony kockázatúnak minősített terméket vettem, azonnali visszaváltási kondicióval. És magával az eszközzel az égvilágon semmi gond nincs. Csak a konstrukció volt szarul szabályozott és a bankok ellehetetlenítették a saját terméküket egy másik előnyére.

Úgy érzem, a bankok nem fogták fel, hogy presztizsveszteség nélkül nem fognak tudni kiszállni egy ilyen történetből. Hosszú távon nem lesz életképes a 100.000 kapzsi kisbefektető bedöntötte az alapokat, vagy a PSZÁF akarta, mi nem akartuk kommunikáció, kiegészítve azzal, hogy fáradjon át a másik ablakhoz, a kollegám továbbra is szívesen áll rendelkezésére a többi pénze befektetéséhez. Egy új likvid terméket ajánlunk, ahol a befektetett pénze nemcsak az állampapírokkal vetekvő hozamokkal, hanem azonnali ... blablabla....Ez nem fog menni!!!

A jegybanki alapkamat emelésével kialakult megváltozottt piaci helyzetre a piaci szereplők nem reagáltak a tőlük lvárható szakértelemmel. Jól fizetett, a gazdasági elittet képviselő top-menedzserek stratégiai tervezése nincs azon a szinten, hogy két lépéssel előre gondoljanak. Hogyan zajlik egy brain-storming a bankban? A Financial Local Hero-k összeülnek az öltönyükben és azt mondják, emeljük fel a betéti kamatot 13 %-ra. És az már fel sem vetődik bennük, hogy az ügyfél kiveszi a pénzét az ingatlanalapból, mint egyik lehetséges forrásból (a részvényalapokból most nem lehet kiszállni) és átrakja betétbe. Mert ha csak ennyit végiggondoltak volna, máris jó pár megoldás kinálkozott volna a tőkeátáramlás kiküszöbölésére.

De nem tették.

Egyet nagyon fontos a jelenlegi helyzet megértéséhez magunkba vésni: nem az ingatlanok értékének árfolyammozgása áll a probléma hátterében. Nem a befektetési jegyek eszközértékének csökkenése inditotta el a folyamatot. A kamatemelés okozta a befektetési alapok megrendülését, és azok, akik léphettek volna, nem léptek. Amikor meg léptek, akkor nem biztos, hogy a legjobb irányba.

Ezért pedig őket teszem felelőssé, hiszen ők rendelkeznek elvileg kellő szakértelemmel ahhoz, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Végszónak: a kezdő banki dolgozóknak is azt tanítják, hogy a bank müködése a bizalmon alapszik. Vajon mennyit áldoznak a bankok a nem kevés nyereségükből arrra, hogy ne veszítsék el az ügyfeleik bizalmát?

Hozzászólás az Index fórumán.

"Eveken keresztul milliardokat hoztak - profitban is - an ingatlan alapok a bankoknak. Nekik volt erdekuk a nagy likviditas es ok kerestek a bearamlo "forro" token. Nem a kisember eroltette a T+ 3 napos kifizetesi szabalyt, a bankok versenyeztek ezzel a penzert.
Most a PSZAF segetkezett nyujtott a bankoknak azzal, hogy a teljesen legalis (szerzodesban garantalt) befektetesi felteteleket hagyta utolag es egyoldaluan megvaltoztatni. Ugy tunik hogy az uj szabalyok elsosorban a bank es nem a befektetok erdekeit szolgaljak...s az eredmenye tovabbi bizalomvesztes, tovabbi tokekivonas es vegeredmenyben az ingatlan alapok megszunese nagyon sok ki nem fizetett kisbefektetovel.
A bankok "penzugyi innoviacioja" jol hozott a konyhara nekik es az allamnak (20% ado) amikor pedig ezek vegiggindolatlan/felelotlen voltara feny derult, hirtelen a befekteto "turelmet" kerik, az atlagemberkenek kell hirtelen "felismerni" a befektetesek kozkazatat.
Befektetett e volna valaki is ezekbe az alapokba ha tudja hogy 3 honap mulva* kapja meg a penzet: nyilvan nem, (vagy nem az alapkamat folott 1-2% os extra profitert hanem, joval csak joval tobbert!) erthetoten erzi magat mindenki becsapottnak akinek most beragadt a penze."

*Helyesen: 90 banki munkanap múlva, azaz ha most valaki visszaváltja, akkor 2009. áprilisában kapja vissza a pénzét!

Forrás.  (Menedzsment Fórum)

"A PSZÁF a felfüggesztésről szóló indoklásával az a legnagyobb gond, hogy tulajdonképpen nem a befektetők szorultak tájékoztatásra. Éppenhogy a banki és pénzügyi nagyokosok nem voltak tisztában ennek a befektetési formának a veszélyeivel. Tekintettel arra, hogy szinte minden befektetési alap valamely bankhoz kapcsolódik (amely bankok ugye rekordprifttal számolnak idén), és éppenhogy ezek a bankok csábították el lényegében az akciós betéteikkel a befektetőket, szerintem teljesen világos, hogy éppen számukra kellett volna elmagyarázni a nyílt végű ingatlanbefektetés sajátosságait. Magyarán az előidézett helyzetért a felelősség a felelőtlen pénzügyi szakembereket terheli, nem pedig a "pánikoló", tudatlan, tájékozatlan befektetőket."

.

Tisztelt PSZÁF!

Kérem szíveskedjenek választ adni arra, hogy hol és mi módon lehet jogorvoslatot kérni a PSZÁF ingatlanalapokat érintő intézkedéseivel szemben?

Véleményünk szerint ugyanis nem volt indokolt minden ingatlanalap egységes 10 napos befagyasztása. Tudomásunk szerint csak 2 alappal voltak likviditási problémák, és az Önök döntése olyan, mint hogy ha egy-két bankkal probléma lenne, és erre hivatkozva az összes bank tevékenységét befagyasztanák.

Tovább menve az sem elfogadható, hogy az eddigi gyakorlattal szemben ezentúl csak 90 forgalmazási nap után juthatnak a befektetők a pénzükhöz. Ráadásul a megfelelő tájékoztatás, a szerződés/szabályzat egyoldalú módositásra általános polgári jogi szabályként érvényes türelmi idő*, és a feltételek lényeges megváltoztatása esetén a szerződéstől való elállás lehetősége sem volt biztosított. Vagyis a feltételek durva megváltoztatását csak ELŐZETES értesítéssel és nem az Önök által elrendelt módon lehetett volna végrehajtan a befektetéseket kezelő intézményeknek.

Mindezek alapján a befektetőket hátrányosan érintő döntésekkel szemben jogi fellépést tervezünk, ennek módjára, lehetőségére vonatkozik a fő kérdésem.

Kiegészítő, egyben utolsó kérdésem, hogy a banki ügyfelek hová fordulhatnak Magyarországon érdekvédelmi ügyekben?

Sürgős válaszukat várva, szivélyes üdvözlettel

A károsultak.


*Az Erste saját szabályzatában leriva ez pl. 15 nap!!

Ui: Levelünket kérem tekintsék közérdekű nyilt levélnek, amelynek szövege - és majd az Önök válasza - itt elérhető:
http://erdekvedelem.nolblog.hu/

Mert mi is történt? Először (november 7-én) 10 napos befagyasztás, hétfőtől pedig 90 napos elszámolás a NYILT VÉGŰ ingatlanalapoknél. Bevezetésül röviden a személyes történetem:
1. 2006-ban mint biztonságosnak és azonnal visszaváltható befektetésre kötöttem szerződést a bankkal, amelyik az alapot kezeli.
2. Tegnap (pénteken) a bank honlapján, az ingatlan alapról szóló tájékoztatóban még azonnal visszaváltásról irtak. (Ma, szombaton, bankszünet napján változtatták meg a szöveget T+90 napra).
3. Pénteken emailben érdeklődtem a banknál, hogy hogy alakul a visszaváltás, és azt a választ kaptam, hogy nem tudják, mert még nem kaptak tájékoztatást a PÁSZF-től. (!)
4. A 10 napos felfüggesztésről szóló PÁSZF közleményben azt írták, hogy NEM likviditási gondok miatt kerültek felfüggesztésre az alapok. (Szvsz ez szimpla hazugság.)
5. Ugyanez a közlemény előirta a bankoknak, hogy tájékoztassák az ügyfeleiket, állítólag erre való a 10 nap. Nem tájékoztattak sehogy sem!
6. Tudtommal ha a bank szerződést módosít, akkor erről az ügyfelet értesíteni kell, és a szerződés feltételeinek jelentős módosítása esetén lehetőséget kellene adni a szerződéstől való elállásra. Úgy tudom, a polgári jog alapvető tétele, hogy nem lehet büntetlenül és egyoldalúan módosítani szerződéseket.
7. Emailben érdeklődtem a 10 napos felfüggesztési idő alatt a PÁSZF-nél és a BAMOSZ-nál is (ez az alapkezelők szövetsége) az újranyitással kapcsolatos feltételekről. Egyik szervezet sem válaszolt az érdeklődésemre!
Fentiek alapján szerintem a bank szerződésszegésért és károkozásért, a PÁSZF és az alapok érdekvédelmi szervezete a kellő tájékoztatás elmulasztásáért, az alapok kiagyalói és a felügyelő hatóság pedig szintén károkozásért perelhető. Ám nem vagyok jogász, érdekel a véleményetek!
(Ne felejtsétek el, hogy 100.000 befektető több száz milliárd forintos betéteiről van szó!)   

A téma fóruma az Origón.  Egyelőre itt gyülekeznek a károsultak!